Az október 20. és 31. között lezajlott népszavazáson nem sikerült teljes képet kapni a társadalom tagjainak tényleges számáról és annak összetételéről. A számlálóbiztosok 8 387 153 lakás és 19 599 506 személy adatait tudták nyilvántartásba venni - jelentette be az országos statisztikai hivatal (INS), hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ez utóbbi szám nem azonos Románia lakosságával.
Az említett adat egyaránt tartalmazza az országban tartózkodókat és az ideiglenesen külföldre távozott vagy hosszabb időre külhonba utazott személyeket. Ugyanakkor e számban nincsenek benne az "önszámlálók", vagyis akiket nem keresett meg vagy nem talált meg a számlálóbiztos, így maguk jelentkeztek személyesen vagy interneten a hivatalnál.
Ugyancsak hiányoznak a fenti adatból a kollégiumok és egyéb közös szállások lakói, a külügy-, a belügy- és a védelmi minisztérium alkalmazottai, illetve azok a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek, akiknek létéről a romániai családtagok nem közöltek semmilyen információt. Végleges adatok csak jövőre várhatók - jelezte az INS.
Nem tudni még, hogy a romániai magyarság tényleges létszámáról mennyire pontos adatokra lehet számítani. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt mindenesetre nyílt levélben jelezte Emil Boc kormányfőnek és Traian Igas belügyminiszternek a népszámlálási megfigyelőik által tapasztalt szabálytalanságokat. A levél tartalmát - melyet Tőkés László írt alá az EMNT elnökeként és az Európai Parlament alelnökeként - szerdán Kolozsváron sajtótájékoztatón ismertette Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke.
Az erdélyi Krónika internetes honlapján olvasható beszámoló szerint az EMNT akkreditált népszámlálási megfigyelői egy sor szabálytalanságot tapasztaltak a folyamat átláthatóságával kapcsolatban. Ilyen szabálytalanság történt Kolozsváron, ahol a törvényes határidőn belül kérelmezett megfigyelői akkreditációkat csak hét nappal a népszámlálás kezdete után bocsátotta ki az illetékes hatóság.
A levél arra is kitér, hogy több erdélyi településen a számlálóbiztos nem megfelelően kezelte a nemzetiségre, anyanyelvre és vallásra vonatkozó kérdéseket. Átugrottak rajtuk, vagy "elfelejtették" feltenni, esetleg megtagadták a válaszok rögzítését a kérdések fakultatív jellegére hivatkozva. Egy másik szabálytalanság volt az, hogy a számlálóbiztosok csak az etnikai-vallási identitást nem firtató űrlapokon rögzítették a 12 hónapnál rövidebb ideje külföldön tartózkodó személyek adatait, holott ezt a másik típusú űrlapokon is meg kellett volna tenniük. Azt is jelzi az EMNT és az EMNP, hogy több településen az adatfelvételt olyan írószerszámmal rögzítették, amelyek lenyomata eltüntethető.
A két szervezet azt szeretné, ha a népszámlálási megfigyelők a végeredmények közzétételéig követhetnék az adatfeldolgozást, ennek érdekében perelni is hajlandók. Toró a sajtóértekezleten hangsúlyozta: ha kiderül, hogy a népszámlálás eredményeit meghamisították, az EMNT és az EMNP panaszt tesz az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentnél.